Népiesség
Népiesség: Az irodalomban a népi életformának és a néphagyományoknak- ezeken belül a népköltészet hagyományainak- ápolására alapozott törekvés. Az ábrázolásnak az a módszere, amely a mondanivalót népi alakokon és sorsokon, népi szimbolikán keresztül, a népköltészet hagyományos tartalmi és formai elemeit felhasználva fejezi ki.
Gerencsér Ferenc
A népi kultúra, a népi művészet és a népköltészet iránti fokozott érdeklődés a romantika korában alakult ki. Ekkor kezdődött a népköltészeti gyűjtőmunka is. Arany János maga is gyűjtött népdalokat, melyeket 1952-ben Kodály Zoltán és Gyulai Ágost Arany János népdalgyűjteménye címen tett közzé. A költészeten kívül festészeti alkotásokon, szobrokon, zeneművekben is megjelent a népiesség hatása.
Például:
Uralkodóvá kell tenni a népet a költészetben, hogy a politikában is uralkodhasson.
Petőfi Sándor
Petőfi és Arany a magyar költészetet a nép költészetből ifították meg. Mindkettőjük legfogékonyabb életkorukat a vidéken töltötte, és ott nem szorulva a műköltészet vízvezetékére, a népdal üde forrásából ivott. (...) A műköltészet legmagasabb szférájába emelték a magyar népköltészetet. (...) A népnyelv szépségeivel gazdagítják. Csakhogy Arany meg Petőfi egyéniségükhöz képest mást-mást tanulnak a néptől.
Riedl Frigyes
Arany János népiessége
Mint epikus a népies hangon az események naiv-bájos megvilágításán kívül leginkább a nép nyelvének kincseit alkalmazza: az addig irodalmilag fel nem használt szólásmódokat, gazdag fordulatokat, sokféle árnyalatokat. (...) Arany a kompozíció művészetét nagy műköltőknél tanulja, csak a ballada csapongó, lobogós megvilágításában követi a népköltészetet.
Riedl Frigyes
Petőfi Sándor népiessége
A népnek és Petőfinek költészete fő jellemvonásaiban édesrokonok: a közvetlenség az, ami mindkettőt oly vonzóvá teszi. (...) Megvan a naiv természetesség bája és a művészet elragadó tüze, ez az, ami Petőfit legkedveltebb költőnkké teszi. (...) Megvan a Petőfi lírájában a magyar népdal szerkezete is. (...) Nemcsak konstatál érzelmeket hanem megélénkíti.
Riedl Frigyes
Készíttessék költői beszély, versben, melynek hőse valamely, a nép ajkain élő történeti személy, péld. Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen.
Részlet a Kisfaludy Társaság pályázatából
Arany János 1846-ban alkotta meg Toldi című elbeszélő költeményét a Kisfaludy Társaság pályázatára. Művében fellelhetőek a népiesség vonásai. Nyelvezetében megtalálhatóak a paraszti beszéd nyelvi elemei, melyek a közvetlenség és az egyszerű természetesség ízét, illúzióját keltik. Toldi Miklós az a paraszti sorban élő egyszerű hős, aki a népmesék főszereplőihez hasonlóan több próbát kiállva elnyeri jutalmát. Sorsa a nép felemelkedésének útját példázza.
Arany ennek a műnek köszönheti Petőfivel kialakult barátságát (lásd: levelek).
Petőfi tehát inkább a népnek költői eljárását, Arany pedig nyelvét és hangját nemesíti. Petőfi műveiből látjuk, hogyan érez a magyar nép, Aranyéiból, hogyan cselekszik...
Riedl Frigyes